Vállalkozási/megbízási szerződés egyéni vállalkozóval – minta

Bemutatkozás

A vállalkozási/megbízási szerződés egyéni vállalkozóval olyan polgári jogi jogviszonyt hoz létre, amelyben az egyéni vállalkozó (mint vállalkozó vagy megbízott) meghatározott munka elvégzésére vagy tevékenység ellátására vállal kötelezettséget a megrendelő javára, önálló, nem munkaviszony keretében. Jogi alapját a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) vállalkozási szerződésre vonatkozó szabályai (6:238–6:257. §) vagy – a tevékenység jellegétől függően – a megbízási szerződésre vonatkozó szabályai (6:272–6:280. §) adják. Kiemelten fontos szempont az ilyen szerződések megkötésekor a színlelt szerződés kockázatának elkerülése: amennyiben a felek között ténylegesen kialakuló jogviszony a munkaviszony tartalmi jegyeit (rendszeres, fix munkaidőben történő, a megrendelő utasításainak alárendelt, kizárólagos, a megrendelő eszközeivel végzett munkavégzés) mutatja, az adóhatóság vagy a munkaügyi hatóság a jogviszonyt burkolt munkaviszonynak minősítheti, ami jelentős adó- és járulékfizetési hátrányokkal, valamint bírsággal járhat a megrendelő számára. A vállalkozási jelleg fenntartásához fontos, hogy az egyéni vállalkozó önállóan szervezze a munkavégzését, saját eszközeit használja, és ne kizárólag egy megbízó számára dolgozzon. Felek: a megrendelő (vállalkozás) és a vállalkozó/megbízott (egyéni vállalkozó, azaz az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény szerint nyilvántartásba vett természetes személy). Lényeges tartalmi elemek: a vállalt munka/feladat pontos meghatározása, a teljesítés határideje, a vállalkozói díj összege és fizetési feltételei, a hibás teljesítés jogkövetkezményei (kellékszavatosság, Ptk. 6:159. §), a felek önálló jogállásának hangsúlyozása (nincs alá-fölé rendeltségi viszony), valamint az esetleges alvállalkozó igénybevételének feltételei. Adózási vonatkozás: az egyéni vállalkozó a saját nevében állít ki számlát a vállalkozói díjról, és önállóan felel az adó- és járulékfizetési kötelezettségeiért, a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról szóló 2019. évi CXXII. törvény szerint. Tipikus hibák: a szerződés tartalmának és a valós teljesítés gyakorlatának eltérése (formálisan vállalkozási szerződés, ténylegesen munkaviszonyszerű alárendeltség), a hibás teljesítésre vonatkozó szavatossági szabályok rendezésének elmulasztása, valamint a felek közötti kizárólagossági kikötés olyan mértékű alkalmazása, amely önmagában is a burkolt munkaviszony gyanúját erősíti.

Személyre szabható adatok

• Megrendelő neve / cégneve

• Megrendelő székhelye

• Vállalkozó (egyéni vállalkozó) neve

• Vállalkozó székhelye/lakcíme

• Egyéni vállalkozói nyilvántartási szám

• Vállalkozó adószáma

• A vállalt munka/feladat pontos leírása

• Teljesítési határidő

• Vállalkozói díj összege

• Fizetési feltételek

• Alvállalkozó igénybevételének feltételei

• Szavatossági/jótállási időtartam (hónapban)

• Aláírás dátuma

Szabja testre sablonját

Gyakran ismételt kérdések

Mi a különbség a vállalkozási szerződés és a munkaszerződés között?

A vállalkozási szerződés önálló, mellérendelt polgári jogi jogviszonyt hoz létre, amelyben a vállalkozó saját maga szervezi a munkavégzését. A munkaszerződés ezzel szemben alá-fölérendeltségi viszonyt teremt, ahol a munkavállaló a munkáltató utasításai szerint, meghatározott munkaidőben dolgozik. A kettő összemosása burkolt munkaviszonynak minősülhet.

Mi a burkolt munkaviszony (színlelt vállalkozási szerződés) kockázata?

Ha az egyéni vállalkozóval kötött szerződés ellenére a tényleges munkavégzés a munkaviszony jegyeit mutatja (fix munkaidő, kizárólagosság, alárendeltség, a megrendelő eszközeinek használata), az adóhatóság vagy a munkaügyi hatóság a jogviszonyt átminősítheti munkaviszonnyá, ami pótlólagos adó-, járulékfizetési kötelezettséget és bírságot eredményezhet a megrendelő számára.

Kell-e számlát kiállítania az egyéni vállalkozónak a díjról?

Igen, az egyéni vállalkozó saját nevében köteles számlát kiállítani a vállalkozói díjról, és önállóan felel a személyi jövedelemadóról szóló törvény és a társadalombiztosítási jogszabályok szerinti adó- és járulékfizetési kötelezettségeiért.

Milyen szavatossági jogok illetik meg a megrendelőt hibás teljesítés esetén?

A Ptk. 6:159. §-a szerinti kellékszavatossági jogok: a megrendelő kérhet kijavítást, kicserélést, árleszállítást, vagy – bizonyos feltételek mellett – elállhat a szerződéstől, illetve a Vállalkozó helyett és költségére maga vagy más által kijavíttathatja a hibát.

Igénybe vehet-e alvállalkozót az egyéni vállalkozó?

Ez elsősorban a szerződés rendelkezésétől függ. Kikötés hiányában a Ptk. diszpozitív szabályai szerint a vállalkozó jogosult közreműködőt igénybe venni, de a megrendelő felé a teljesítésért továbbra is önállóan felel, mintha maga járt volna el.