Alvállalkozói szerződés – minta

Bemutatkozás

Az alvállalkozói szerződés olyan vállalkozási típusú szerződés, amelyben a fővállalkozó egy kivitelezési vagy egyéb szakipari munka meghatározott részét egy másik vállalkozóra (az alvállalkozóra) bízza, annak elvégzéséért díjazás fejében. Jogi alapját a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) vállalkozási szerződésre vonatkozó szabályai (6:238–6:257. §) adják, amelyeket építőipari kivitelezés esetén az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) és az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet egészít ki. A Korm. rendelet szerint az építtető (megrendelő) felé a fővállalkozó felel a teljes kivitelezésért, beleértve az alvállalkozók teljesítését is; ugyanakkor az alvállalkozói láncolatot – a bejelentési kötelezettség és a felelősségi viszonyok tisztázása érdekében – az elektronikus építési naplóban rögzíteni kell. A Ptk. 6:246. §-a alapján a fővállalkozó felelős azért, hogy az alvállalkozó jogosult legyen a rábízott munka elvégzésére, és a fővállalkozó az alvállalkozó teljesítéséért úgy felel, mintha maga járt volna el. Felek: a fővállalkozó (aki a megrendelővel/építtetővel áll szerződéses kapcsolatban) és az alvállalkozó (aki a munka egy meghatározott részét végzi el a fővállalkozó megbízásából). Lényeges tartalmi elemek: az elvégzendő munka pontos, műszaki tartalommal is alátámasztott leírása, a teljesítés helye és határideje (részhatáridőkkel, ha releváns), a vállalkozói díj és a fizetési ütemezés (részszámlázás lehetősége), a kellékszavatosság és jótállás szabályai, a munkavédelmi és balesetvédelmi kötelezettségek megosztása, a késedelmi és hibás teljesítési kötbér mértéke, valamint az építési napló vezetésével kapcsolatos kötelezettségek. Fizetési biztonság: az építőipari kivitelezés körében a Ptk. és a vonatkozó kormányrendelet különös figyelmet fordít a fizetésképtelenségi kockázat kezelésére; ajánlott a szerződésben rögzíteni a teljesítésigazolás kiállításának módját és a számlázás feltételeit, mert enélkül a kifizetés jogszerűsége vitássá válhat. Tipikus hibák: a műszaki tartalom nem kellően részletes meghatározása, a részhatáridők és a kötbérszabályok hiánya, a fővállalkozó és az alvállalkozó közötti felelősségmegosztás tisztázatlansága a harmadik személynek okozott károk tekintetében, valamint az építési naplóval kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása.

Személyre szabható adatok

• Fővállalkozó neve / cégneve

• Fővállalkozó székhelye

• Fővállalkozó cégjegyzékszáma

• Alvállalkozó neve / cégneve

• Alvállalkozó székhelye

• Alvállalkozó cégjegyzékszáma / egyéni vállalkozói nyilvántartási száma

• Az építési munka helyszíne (kivitelezés helye)

• A vállalt munka műszaki tartalmának leírása

• Teljesítési határidő

• Vállalkozói díj összege

• Részszámlázás/fizetési ütemezés feltételei

• Késedelmi kötbér mértéke

• Jótállási idő (hónapban)

• Aláírás dátuma

Szabja testre sablonját

Gyakran ismételt kérdések

Ki felel az építtető felé az alvállalkozó hibás teljesítéséért?

A Ptk. 6:246. §-a szerint a fővállalkozó úgy felel az alvállalkozó teljesítéséért az építtető felé, mintha maga járt volna el. Ez azt jelenti, hogy a fővállalkozó nem hivatkozhat sikeresen arra, hogy a hibás teljesítés az alvállalkozó hibájából ered.

Kötelező-e az alvállalkozót bejelenteni az építési naplóban?

Igen, az építőipari kivitelezési tevékenységről szóló 191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet szerint az alvállalkozói láncolatot az elektronikus építési naplóban rögzíteni kell, amely a felelősségi viszonyok és a teljesítés dokumentálásának alapja.

Milyen jótállási idő alkalmazandó általában az építőipari alvállalkozói munkáknál?

Ezt elsősorban a szerződés rendezi. Az építőipari gyakorlatban 12-60 hónapos jótállási idő a leggyakoribb, a munka jellegétől (pl. tetőfedés, szigetelés, gépészet) függően; egyes kötelező jótállási időtartamokat jogszabály is előírhat a fogyasztói szerződésekre.

Mennyi kötbér köthető ki az alvállalkozó késedelmes teljesítésére?

A Ptk. nem határoz meg felső korlátot, de a bíróság a túlzott mértékű kötbért a Ptk. 6:187. §-a alapján mérsékelheti. Az építőipari gyakorlatban a napi 0,1-1%-os kötbér a leggyakoribb, a projekt ütemezésének kritikusságától függően.

Milyen munkavédelmi kötelezettségek terhelik az alvállalkozót?

Az alvállalkozó köteles betartani a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény előírásait, valamint az építési területre vonatkozó speciális biztonsági szabályokat, és felelős a saját munkavállalói munkavédelmi képzéséért és felszereléséért.