Szolgáltatási szerződés – minta

Bemutatkozás

A szolgáltatási szerződés olyan üzleti megállapodás, amelyben az egyik fél (a szolgáltató) meghatározott szolgáltatás nyújtására vállal kötelezettséget a másik fél (a megrendelő) javára, ellenszolgáltatás (díj) fejében. Magyar jogi szempontból a szolgáltatási szerződés nem önálló nevesített szerződéstípus, hanem a konkrét tartalomtól függően a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) vállalkozási szerződésre (6:238–6:257. §) vagy megbízási szerződésre (6:272–6:280. §) vonatkozó szabályai alá tartozhat, illetve azok vegyes alkalmazását igényelheti. A megkülönböztetés lényege: vállalkozási szerződés esetén a szolgáltató konkrét eredmény (pl. elkészült munka, mérhető végtermék) létrehozására vállal kötelezettséget, míg megbízási szerződés esetén a szolgáltató gondos, szakszerű eljárásra köteles, de az eredmény bekövetkezte nem feltétele a díjazásnak. A gyakorlatban számos B2B szolgáltatási szerződés (pl. tanácsadás, marketing, informatikai üzemeltetés, karbantartás) vegyes jellegű, és mindkét szerződéstípus elemeit tartalmazza. Mivel a Ptk. e szerződéstípusokra vonatkozó szabályai túlnyomórészt diszpozitívak, a Felek a szerződés tartalmát – a jóhiszeműség és tisztesség elvének (Ptk. 1:3. §) tiszteletben tartásával – szabadon alakíthatják, ezért kiemelten fontos a szolgáltatás pontos leírása, a teljesítési és minőségi mércék, valamint a felelősségi szabályok szerződésben történő rögzítése. Felek: a szolgáltató (jellemzően gazdasági társaság vagy egyéni vállalkozó) és a megrendelő (másik vállalkozás). Lényeges tartalmi elemek: a szolgáltatás pontos leírása és terjedelme, a teljesítés helye és határideje, a díjazás összege és fizetési feltételei, a titoktartási és adatvédelmi kötelezettségek, a szerződésszegés jogkövetkezményei (kötbér, kártérítés), a szellemi alkotásokhoz fűződő jogok rendezése, valamint a szerződés felmondásának és megszűnésének szabályai. Tipikus hibák: a szolgáltatás tárgyának túl általános megfogalmazása, ami a teljesítés minőségének utólagos vitatását megkönnyíti; a fizetési és kötbérfeltételek pontatlan rögzítése; valamint a titoktartási kötelezettség és a szellemi tulajdonjogok rendezésének elmulasztása, ami különösen informatikai és kreatív szolgáltatások esetén okoz komoly jogvitákat.

Személyre szabható adatok

• Szolgáltató neve / cégneve

• Szolgáltató székhelye

• Szolgáltató cégjegyzékszáma / nyilvántartási száma

• Megrendelő neve / cégneve

• Megrendelő székhelye

• A szolgáltatás pontos leírása

• Teljesítési határidő

• Szolgáltatási díj összege

• Fizetési feltételek (pl. számla ellenében, 8 napon belül)

• Határozott idejű szerződés esetén a lejárat dátuma

• Felmondási idő (napban)

• Kötbér mértéke késedelmes teljesítés esetén

• Titoktartási kötelezettség terjedelme

• Szellemi tulajdonjogok rendezése

• Aláírás dátuma

Szabja testre sablonját

Gyakran ismételt kérdések

Mi a különbség a vállalkozási és a megbízási szerződés között?

Vállalkozási szerződés esetén a szolgáltató konkrét eredmény (pl. elkészült munka) létrehozására vállal kötelezettséget, míg megbízási szerződés esetén a gondos, szakszerű eljárás a fő kötelezettség, az eredmény bekövetkezte nélkül is jár a díjazás. Sok B2B szolgáltatási szerződés mindkét elemet tartalmazza.

Kötelező-e írásba foglalni a szolgáltatási szerződést?

A magyar jog főszabály szerint nem írja elő a szolgáltatási szerződés írásbeli formáját, azonban az írásbeliség erősen ajánlott, mert jelentősen megkönnyíti a teljesítés és a szerződésszegés bizonyítását esetleges jogvita esetén.

Mennyi kötbér köthető ki késedelmes teljesítés esetén?

A Ptk. nem határoz meg felső korlátot a kötbér mértékére, azonban a bíróság a Ptk. 6:187. §-a alapján a túlzott mértékű kötbért mérsékelheti. A gyakorlatban a napi 0,1-0,5%-os kötbér a leggyakoribb, a szerződés jellegétől függően.

Ki jogosult a szolgáltatás teljesítése során létrejött szellemi alkotásokra?

Ezt elsősorban a szerződés rendezi. Ilyen kikötés hiányában a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény szabályai az irányadók, amelyek szerint a vagyoni jogok a megrendelőre csak kifejezett szerződéses átruházás esetén szállnak át.

Hogyan mondható fel egy határozatlan idejű szolgáltatási szerződés?

Rendes felmondással, a szerződésben meghatározott felmondási idő betartásával, írásban. Súlyos szerződésszegés esetén – a Ptk. 6:213. §-a alapján – bármelyik fél azonnali hatályú, rendkívüli felmondással is élhet.