Bérleti óvadék: számítás és törvényes visszatérítés

A kaució az egyik leginkább szabályozott összeg a bérleti lízing keretében. Az 1989. július 6-i, 89-462. sz. Mermaz-törvény által szabályozott törvény azonban számos vita tárgyát képezi a bérbeadók és a bérlők között, különösen a bérleti szerződés végén történő visszaszolgáltatás során. A számítás, az állagmegóvás és a restitúció pontos szabályainak ismerete elengedhetetlen a bérleti jogviszony biztosításához, valamint a tanszéki békéltető bizottság vagy a védelmi vitabíró előtti viták elkerüléséhez.

A biztonsági letét összegének kiszámítása

A kaució mértékét a törvény szigorúan korlátozza, és a bérlet típusától függ:

• Üres bérlet (fő lakóhely): a kaució korlátozottegy havi bérleti díj díjak nélkül, az 1989. július 6-i törvény 22. cikkének megfelelően, amelyet a 2009. évi MOLLE törvény módosított.
• Bútorozott bérbeadás (fő lakóhely): a 2014. március 24-i ALUR törvény óta a betét maximumakét havi bérleti díj díjak nélkül(az 1989. évi törvény 25-6. cikke).
• Szezonális bérlés vagy mobilitás: nincs törvényi felső határ a szezonális bérletre; mobilitási bérlet esetén kaució nem kérhető (25-14. cikk).

A kauciót a bérleti szerződés aláírásakor kell megfizetni, és annak mértékét a szerződésben kifejezetten rögzíteni kell. Figyelem: ha a bérleti díjat két hónapnál hosszabb időre előre kell fizetni,biztonsági letét nem kérhetőa bérlőtől.

Leltározás utáni visszaküldési határidők

A kaució visszafizetésére szigorú határidők vonatkoznak, mivel az ALUR törvény:

• maximum 1 hónapha a kilépő készlet azmegfelelőa belépési helyek nyilvántartásában;
• maximum 2 hónaphakárvagy szabálysértéseket észlelnek.

Ezek a határidők a kulcsok bérbeadónak vagy megbízottjának történő átadásától számítanak. Társtulajdonban a bérbeadó rendelkezést tarthat fennmaximum 20%.a letéttől a tulajdonostársi számlák éves zárásáig, az esetleges díjmódosítások elszámolása érdekében.

Késedelmes visszaküldés esetén a foglaló összege megemelkedikA havi bérleti díj 10%-a kezdeti havi késedelem nélkül, az 1989. évi törvény 22. cikkében előírt automatikus büntetés.

Levonás engedélyezett letétbe

A bérbeadó csak a bemutatása után vonhat le levonástigazoló dokumentumok: a leltárhoz csatolt árajánlatok, számlák, végrehajtói jelentések vagy fényképek. Különösen indokoltak a következők:

• nem végzett bérbeadási javítások (1987. augusztus 26-i 87-712. sz. rendelet);
• ki nem fizetett bérleti díjak és díjak;
• normál romlást meghaladó károsodás;
• díjszabályozások.

Ottrozoga, időhöz kötött normál kopásként definiált, soha nem számlázható ki a bérlőnek. Az ALUR törvény óta a bérbeadó és a bérlő megállapodhat a bérleti szerződéshez csatolt roncsolási rácsban a levonások objektivizálása érdekében.

Jogorvoslat vita esetén

Egyet nem értés esetén a bérlőnek először meg kell küldenie aajánlott levélben, tértivevényes felszólítás. Békés megállapodás hiányában lefoglalhatja aosztályos egyeztető bizottság(CDC), majd ennek hiányában avédelmi peres bíróa bírói bíróságtól. Az akciót a3 éva visszatérítés esedékessé válásának időpontjától (1989. évi törvény 7-1. cikke).

Következtetés

Az óvadékrendszer elsajátítása biztosítja a bérbeadó-bérlő viszonyt. A szigorú dokumentáció (részletes leltár, fényképek, elavulási rács, a munkavégzés igazolása) továbbra is a legjobb védelmet nyújtja a vitákkal szemben, és garantálja a jogi kereteknek megfelelő visszaszolgáltatást.